… avagy hogyan kerül a csizma az asztalra vagyis borotva
ebbe a blogba? Nos, Ockham borotvája egy filozófiai elv, mely szerint "…
sokaság szükségtelenül nem tételezendő, vagyis a magyarázatoknak nem
szabad az okokat szükségtelenül gyarapítani. Ha egy jelenségre két, egyenlő
valószínűséggel bíró magyarázat lehetséges, akkor azt kell elfogadni, amelyik
kevesebb létező feltételezésével ad magyarázatot … " Forrás: Wikipédia
Ez projektvezetői
nyelvezetre lefordítva azt jelenti, hogy használd a józan paraszti eszed, ha
már a Jóisten megáldott vele, mert minden az, aminek elsőre látszik, ne hagyd
magad félrevezetni. És miért van ennek igen nagy jelentősége? Azért, mert ha
szükségtelenül gyártjuk a magyarázatokat a jelenségekre és az okokra, ha hagyjuk magunkat felültetni és nem a
tényekkel foglalkozunk, hanem csak maszatolunk, azzal értékes időt veszítünk,
amelyből ráadásul már eredendően is kevés szokott lenni egy-egy projekten.
Hozok két, szándékosan szélsőséges,
karikírozott példát, hogy megvilágítsam, mire gondolok. Egyet a szakmai életből
egyet pedig a privát szférából.
Egyik projektünk egy szoftverfejlesztés és a
jelentésekből látjuk, hogy határidőre nem tudjuk a munkát befejezni, mert a
fejlesztők még mindig nem jelentették készre a saját részüket ilyen-olyan
okokra hivatkozva. Mit tesz ilyenkor egy bátor projektvezető? Elindul az
oroszlán barlangjába, hogy személyesen győződjön meg arról, vajon mivel töltik idejüket a fiúk a gáton. A szobájukhoz közeledve izgatott kiabálás és fegyverropogás zaja
szűrődik ki a folyosóra. Ebből mire következtethetünk?
a., Munka
helyett már megint internetes játékot játszanak, vezetőjükkel az élen.
b.,
Munkavégzés közben terroristák túszul ejtették a csapatot és pont most próbálja
kiszabadítani őket a terrorelhárítás.
Hosszú
évek tapasztalata alapján az első változatra tippelek … Ezért bátran bemegyek a
fejlesztői szobába és elkezdem ráncba szedni a fiúkat. Ettől a naptól kezdve pedig
a fél szemem mindig rajtuk tartom és a vezetőjüket minden nap végén elszámoltatom az aznap elvégzett munkával. További
indokolatlan csúszás esetére pedig szankciókat helyezek kilátásba.
Kép: pixabay.com |
Másik projektünket a privát életből vettem: lakáscserére gyűjt a család néhány éve és egyik nap a családfő egy régóta
áhított új autóval állít haza. Mi a feleség első gondolata?
a., Nyert
a lottón és eltitkolta. Na, csak jöjjön be …
b., Céges
autót kapott.
c., Rohan
és megnézi a családi kasszát, mennyi maradt a felújításra félretett pénzből.
Nos,
sanszos a második megoldás is, de céges autóként általában nem álmaink kocsiját
szoktuk megkapni, bár saját cég esetén erre is van példa. A fenti esetben azonban az utolsó magyarázat a
nyerő, mert a családfő egy multi cég alkalmazottja volt és a pozíciójához nem
járt szolgálati kocsi. Igaz, az elkövetkező három évben lakáscsere sem lett,
mert a családi projektet felfüggesztették a tervezési szakaszban. A családfő és az új autó további sorsáról nincs információm. :)
A tanulság pedig: a szakmai életben és a
magánéletben is hallgassunk a józan eszünkre, és ne gyártsunk magunknak
ostobábbnál-ostobább magyarázatokat és kifogásokat, ha pedig mások próbálnak
előállni ezekkel, szereljük le őket vagy járjunk utána időben. A tények
beszélnek, hallgassunk rájuk, és ha szükséges, cselekedjünk határozottan, hogy
a további károkat meg tudjuk előzni.