Számok a szponzor meggyőzéséhez (2. rész) - mi legyen a hosszú lejárattal

Ma tovább boncolgatom a vállalati és azon belül a projekt pénzügyek idegborzoló témakörét. Előző bejegyzésemben (Számok a szponzor meggyőzéséhez - első rész)  körbejártam az egy év múlva megtérülő befektetések (projektek) jelenértékének kiszámítását. De vannak azért ennél hosszabb futamidejű alkotásaink is. Ezek esetében mit tudunk tenni? Hogy nézhet ki a hosszú lejáratú beruházások (eszközök) értékelése?

Kép: pixabay.com

Nézzünk példát három eltérő  futamidejű projektre, vagyis mához egy, kettő és öt évre szeretnénk a projektet befejezni és az elkészült terméket (például irodaépületet) 40.000.000.-Ft-ért értékesíteni. Ehhez az előző blog bejegyzésben leírt képletet használjuk pici módosítással, hiszen az elv most is ugyanaz, de nemcsak egy éves esedékességet fogunk vizsgálni, hanem kétéveset és ötéveset is.

Az egy év múlva esedékes beruházásom mai jelenértékét röviden és egyszerűen így számítjuk ki:

Ha a jövő évben el tudom adni az irodaházat, akkor az esedékes vételárat elosztom 1,(idejön a tizedesvessző után a hasonló befektetést ígérő értékpapír hozamának a százaléka, pl. 05, ha 5%-os a kamat).

PV(1) = 40.000.000/1,05 = 38.095.240.- Ft

És mindez hogyan néz ki két évre vetítve? Tehát, ha nem jövőre hanem csak két év múlva tudom eladni az irodaházat, mert akkor leszek kész vele? A második évben esedékes összeget (a reménybeli bevételemet) elosztom 1,(idejön a tizedesvessző után a hasonló kockázatú kétéves befektetés éves kamata) és mindezt a négyzetre kell emelni (vagyis önmagával megszorozni).

PV(2) = 40.000.000/(1,05)² = 36.363.636.-Ft

Lehet ezt tovább fokozni, kitekinteni egészen a távoli jövőbe, a lényeg, hogy az osztót mindig arra a hatványra kell majd emelnem, amelyik évben a bevételem esedékes lesz. Például így fog kinézni a jelenértékem, ha csak az ötödik évben tudom eladni az irodát: 

PV(5)=40.000.000/(1,05) ⁵= 31.250.000.-Ft

Ha pedig olyan beruházásom van, amely minden évben bevételt fog nekem majd csöpögtetni (például nem eladok valamit, hanem bérbe adok) és ennek kell az összegzett jelenértékét bemutatnom a szponzoromnak (hogy meggyőzzem, tuti jó befektetés lesz ez most neki), akkor nagyon egyszerű a dolgom: a bérleti futamidő minden évére kiszámítom az előző módszerrel az adott évi jelenértéket és szép sorban összeadom őket. Ez lesz a pénzáramlások diszkontált értéke, vagyis a DCF = discounted cash flow).

        

A nettó jelenértéket is hasonlóképpen számítom ki, hiszen kiindulása a jelenérték, képlete pedig: az előző pontokban kiszámított Jelenértékekből (PV) kivonom a ráfordítások összegét (anyagköltség, bérköltség, rezsiköltség, vásárlási ár stb.).

Tegyük fel, hogy a ráfordítások teljes összege 32.000.000.-Ft.

Nézzük meg, hogy a kétéves és az ötéves futamidejű projekteknek mekkora a nettó jelenértéke (feltételezve, hogy a ráfordítás ugyanannyi marad, bár ez a valóságban ritkán van így J, inkább az idővel arányosan növekszik ):

NPV (2) = 36.363.636 – 32.000.000 = 4.363.636.- Ft

NPV (5) = 31.250.000 - 32.000.000 = - 750 000.- Ft (NEGATÍV!!!)

Az előző blog bejegyzésemben két befektetési szabályt mutattam be, amelyre nagyon érzékenyen figyelnek a kis- és nagybefektetők, tehát a projektünk szponzorai is.

• Azok a beruházások, projektek rendben vannak és támogathatóak, amelyeknek a NPV-je pozitív.
• Fogadjuk el azokat a beruházásokat, projekteket, amelyeknek az ígért hozama (megtérülési rátája) magasabb, mint a hasonló kockázatú és futamidejű értékpapíroké.

Ebben a példánkban az öt éves futamidejű projektnél az első szabály sérül, mert a nettó jelenértéke negatív lesz, így valószínűleg ezzel a futamidővel és ezekkel a tervszámokkal a szponzor nem fogja elfogadni.

Folytatjuk. J

Számok bűvöletében

Egy jó projektvezető egyik ismertető jele a sok közül, hogy magabiztosan eligazodik a számok világában is. Mert – bár sok megbízó téves elképzelésével ellentétben se nem könyvelő, se nem adótanácsadó, még csak nem is pénzügyes, ahogy azt sokan gondolják és elvárják a bérfizetési all-in-one jegyében – bátran szembenéz időnként lehetetlen pénzügyi kihívással is, úgymint, hogyan csináljunk a semmiből (na jó, inkább a nullához közelítőből) valamit, valami értékeset. A Mese a fehér elefántról blog bejegyzés óta tudjuk, hogy ha menet közben nem gondolunk a fehér elefántra, talán ez még sikerülhet is.

Kép: pixabay.com

Projektek esetében az ilyen pénzügyi hókusz-pókusz némileg szabályozottabb keretek között zajlik, ezt hívják az Álmoskönyv szerint költség menedzsmentnek (project cost management) és általában három fő tevékenységet, fázist takar: a projekt várható költségeinek a becslését, a teljes projekt költségvetés meghatározását és a költségek alakulásának folyamatos ellenőrzését. Ezek közül az első kettő a projekt tervezési szakaszában van, a harmadik pedig a megvalósítástól kezdve egészen a projekt zárásáig. Ezekről a szakaszokról bővebben ebben a bejegyzésben írtam: Projektek életciklusa

Nézzük meg, hogy ezek a főbb fázisok mit takarnak és milyen hibákat szoktunk elkövetni.

A várható költségek becslése szakaszban a jól és részletesen megfogalmazott igény alapján (nagy szerencsénk van, ha van ilyen) összegyűjtjük azokat a költségtételeket, amelyekre biztosan számíthatunk és ezeknek értéket adunk előzetes ajánlat, iparági standard vagy saját ráfordítás esetén a gyakorlati tapasztalatunk alapján: ez a munka nálunk kb. ennyi napig szokott tartani. A kapott számot aztán felszorozzuk a kollégák napi díjával. Miután minden várható költséget összegyűjtöttünk, megkapjuk, hogy mekkora lesz a projektünk becsült teljes költségvetése.

Milyen hibákat követhetünk el?

• Az első és leggyakoribb hiba az alul tervezés. Ha nincs konkrét szállítói ajánlat a kezünkben gyakran eshetünk az „úgysem fog ez ennyibe kerülni” csapdájába. Aztán kiderül, hogy dehogynem, nem hogy annyiba, hanem sokszor annyiba fog végül kerülni.
• A másik hiba, hogy az igényspecifikáció nem volt teljeskörű és kihagytunk dolgokat, amelyek majd menet közben jönnek elő – egyébként teljesen jogos igényként – és okoznak plusz idő és költségráfordítást, nekünk meg sok-sok fejfájást. Például termék előállítás és szállítás esetén, nem gondoltunk a biztosításra és a rakodás vagy ideiglenes őrzés, raktározás költségeire. Mert mindkét fél úgy gondolta, hogy azt majd a másik fizeti.
• A harmadik leggyakoribb hiba, hogy csak a projekt idejére kalkulálunk a költségekkel, és nem vesszük figyelembe, hogy néhány tétel túl fog nyúlni a projekt időbeli határain és megjelenik közép- és hosszútávon is. Ilyenek tipikusan a fenntartási vagy üzemeltetési költségek, a különböző licenc díjak, a karbantartási költségek stb.
• A negyedik hiba, hogy nem tervezünk a saját munkatársaink munkájának a költségével. Például ilyen a tervezők vagy fejlesztők adott projektre vetített munkabére. Pedig ez is költség, ugyanúgy a projektre kell majd elszámolni, mint a beszállítók díját.

A projekt teljes költségvetésének meghatározása szakaszban megvizsgáljuk, hogy a becsült költségek és a rendelkezésünkre álló pénzügyi keret hogyan viszonyul egymáshoz. Mi az, amit hitelből kell finanszírozni, hol kell átcsoportosítani az aktuális költségvetésünket ahhoz, hogy a felmerülő tételeket majd időben ki tudjuk fizetni. Ebben a fázisban készítjük el a költségek (beszállítók kifizetése és saját munkaerő felhasználás) ütemezését is. Ezt a költségtervet fogja a vezetőség elfogadni és utána ez képezi a projektünk pénzügyi alapját. Ehhez fogjuk a későbbiekben viszonyítani az aktuális költségalakulást is. Mit tartalmaz általában egy költségterv?

• az adatok kerekítésének a szabályait,
• a költségek megjelenítésének az egységét (pl. eFt),
• a költségek mértékegységét (pl. db, óra, munkanap, eset, nap, hónap),
• a vonatkozó belső utasítások, szabályzatok linkjét vagy számát,
• a kontroll értékeket, a „küszöbszámokat”: ezek megállapodás szerinti értékek, ezekhez képest vizsgáljuk majd százalékos eltérésben a költségek aktuális állását és alakulását a projekt teljes ideje alatt,
• a költségek alakulásának a mérési szabályait (pl. gyakoriság),
• a jelentések/riportok formátumát és adattartalmát.

 Milyen hibákat követhetünk el?

• Nem készítettünk költségtervet, vagy van, de hiányos.
• Nem jól határozzuk meg a küszöbértékeket, amelyekhez mérten nézni fogjuk a költségek alakulását.

A költségek alakulásának ellenőrzésével, vizsgálatával a megvalósítástól kezdve a projekt zárásáig dolgunk van. A projekt monitoring része, folyamatos mérést, visszamérést és riportolást jelent.

Milyen hibákat követhetünk el?

• elfelejtkezünk róla és későn kapunk észbe,
• nem figyelünk a küszöbértékekre,
• nem jelezzük a vezetőség vagy a szponzor felé, ha problémát látunk.

 Mivel ez egy igen combos része a projektvezetésnek, ezért folytatása következik. J

Money, money, money

Ma napközben elég sokat egyezkedtünk fejlesztési költségekről az egyik projektben, ezért úgy gondoltam, hogy aktuális merengésem témája az ABBA együttes után szabadon: pénz, pénz, pénz.

Kép: pixabay.com

Minden projekt egyik nagy (ha nem a legnagyobb) kérdése: ki fizesse a révészt. Mondok egy példát: a család autót szeretne vásárolni. A szereposztás általában a következő:  igénylő természetesen a feleség, a szponzor pedig a férj (és a bank). J

De félre a tréfával, az igénylő és az, aki majd a végén a számlát kifizeti, többnyire ugyanaz a személy, szervezet szokott lenni, az esetek többségében banki hitel bevonásával.  Bár, természetesen, arra is van példa, hogy a két szerepkör eltér és (banki) hitelt sem minden esetben vesznek igénybe egy-egy projekt megvalósításánál.

Miután eldőlt a szereposztás, következik az alkudozás, amolyan török bazár módjára az igénylő és a megvalósító terület/beszállító/értékesítő képviselői között. A Mennyi legyen az annyi? kérdés eldöntéséhez van néhány tippem:

• az első  és legfontosabb a minél alaposabb, részletesebb igényfelmérés, és lehetőleg ne csak a megvalósításig, hanem az üzembenntartás/fenntartás költségeire is gondoljunk, például gépkocsi vásárlásnál a fizetendő adóra, biztosításra, a kötelező szervizre, a műszaki vizsga díjára és persze a használattal járó költségekre; de ugyanez igaz egy raktárépület építése esetében is: világítás, fűtés, biztosítás, üzemeltetési költségek stb. fogja terhelni a pénztárcát évekig, és a megtérülésről még szót sem ejtettünk ... :)
• miután felmértük az igényt, készítsünk egy megvalósítási tervet: mit és hogyan fogunk elkészíteni és mi mindent szükséges beszerezni /elintézni /előkészíteni hozzá: engedélyek, tanúsítványok, regisztrációk stb., mert ezek is meg fogják emelni a költségeket. Ezek összegyűjtéséhez céges gyakorlatban a megvalósításban részt vevők segítségét szoktuk kérni: fejlesztők, üzemeltetők, udvari beszállító, szakértők, tervezők. Például előfordulhat, hogy egy külterületi raktárépület felépítéséhez ki kell hozni a közműveket a városból és ez is a mi költségünk lesz. Magánszemélyek esetében is célszerű utána nézni dolgoknak a neten, böngészni szakmai portálokon, igénybe venni pl. önkormányzatok ingyenes jogi tanácsadását, utána járni helyi hivatalokban a jogszabályoknak és az engedélyeknek stb.
• ajánlatkérésnél mindig küldjük el az ajánlatadó félnek a részletes igényleírást a megvalósíthatósági terv megfelelő részeivel kiegészítve. Fontos megemlíteni, hogy ahol ez értelmezhető, ott kérjünk az üzemeltetésre/későbbi támogatásra is árajánlatot, mert ezt gyakran kifelejtjük. A mindkét fél által elfogadott ajánlat pedig legyen a megkötésre kerülő szerződés egyik melléklete. Így később nem lesz gond abból, hogy ki, mit, mikor, hogyan értett, és mi számít a szerződés teljesítésének. 
• a kötendő szerződést nézessük át jogásszal, könyvelővel. Cégek esetében ez kötelező procedúra, de magánszemélyek gyakran elfelejtik, pedig ördögkoma a részletekben rejtőzik és szinte minden önkormányzatnál van lehetőség ingyenes jogi tanácsadásra. Amire célszerű figyelni:  ki szerzi be a szükséges engedélyeket és kinek a költségére, ki fogja elvégezni pl. a regisztrációt (ha szükséges), ki fizeti az illetéket, meddig terjed a garancia és mit tartalmaz, felmondás hogyan történhet, ki és hogyan fizeti a szállítást és a rakomány biztosítását, kötbérezés, határidők ellenőrzése, jogok és kötelezettségek a felek között,  kapcsolattartók neve, címe, elérhetősége és a kapcsolattartás módja stb.
• a teljesítés kifizetésénél  pedig bátran érvényesítsük a jogainkat és éljünk a kötbérezéssel, ha a helyzet úgy hozza.

Legyen szép napunk.