Ma napközben elég sokat egyezkedtünk fejlesztési
költségekről az egyik projektben, ezért úgy gondoltam, hogy aktuális merengésem
témája az ABBA együttes után szabadon: pénz, pénz, pénz.
 |
| Kép: pixabay.com |
Minden projekt egyik nagy (ha nem a legnagyobb)
kérdése: ki fizesse a révészt. Mondok egy példát: a család autót szeretne
vásárolni. A szereposztás általában a következő: igénylő természetesen a feleség, a szponzor pedig a férj (és
a bank). J
De félre a tréfával, az igénylő és az, aki majd a
végén a számlát kifizeti, többnyire ugyanaz a személy, szervezet szokott lenni,
az esetek többségében banki hitel bevonásával. Bár, természetesen, arra is van példa, hogy a
két szerepkör eltér és (banki) hitelt sem minden esetben vesznek igénybe
egy-egy projekt megvalósításánál.
Miután eldőlt a szereposztás, következik az alkudozás,
amolyan török bazár módjára az igénylő és a megvalósító terület/beszállító/értékesítő képviselői
között. A Mennyi
legyen az annyi? kérdés eldöntéséhez van néhány tippem:
- az első és legfontosabb a minél alaposabb, részletesebb igényfelmérés, és lehetőleg ne csak a megvalósításig, hanem az üzembenntartás/fenntartás költségeire is gondoljunk, például gépkocsi vásárlásnál a fizetendő adóra, biztosításra, a kötelező szervizre, a műszaki vizsga díjára és persze a használattal járó költségekre; de ugyanez igaz egy raktárépület építése esetében is: világítás, fűtés, biztosítás, üzemeltetési költségek stb. fogja terhelni a pénztárcát évekig, és a megtérülésről még szót sem ejtettünk ... :)
- miután felmértük az igényt, készítsünk egy megvalósítási tervet: mit és hogyan fogunk elkészíteni és mi mindent szükséges beszerezni /elintézni /előkészíteni hozzá: engedélyek, tanúsítványok, regisztrációk stb., mert ezek is meg fogják emelni a költségeket. Ezek összegyűjtéséhez céges gyakorlatban a megvalósításban részt vevők segítségét szoktuk kérni: fejlesztők, üzemeltetők, udvari beszállító, szakértők, tervezők. Például előfordulhat, hogy egy külterületi raktárépület felépítéséhez ki kell hozni a közműveket a városból és ez is a mi költségünk lesz. Magánszemélyek esetében is célszerű utána nézni dolgoknak a neten, böngészni szakmai portálokon, igénybe venni pl. önkormányzatok ingyenes jogi tanácsadását, utána járni helyi hivatalokban a jogszabályoknak és az engedélyeknek stb.
- ajánlatkérésnél mindig küldjük el az ajánlatadó félnek a részletes igényleírást a megvalósíthatósági terv megfelelő részeivel kiegészítve. Fontos megemlíteni, hogy ahol ez értelmezhető, ott kérjünk az üzemeltetésre/későbbi támogatásra is árajánlatot, mert ezt gyakran kifelejtjük. A mindkét fél által elfogadott ajánlat pedig legyen a megkötésre kerülő szerződés egyik melléklete. Így később nem lesz gond abból, hogy ki, mit, mikor, hogyan értett, és mi számít a szerződés teljesítésének.
- a kötendő szerződést nézessük át jogásszal, könyvelővel. Cégek esetében ez kötelező procedúra, de magánszemélyek gyakran elfelejtik, pedig ördögkoma a részletekben rejtőzik és szinte minden önkormányzatnál van lehetőség ingyenes jogi tanácsadásra. Amire célszerű figyelni: ki szerzi be a szükséges engedélyeket és kinek a költségére, ki fogja elvégezni pl. a regisztrációt (ha szükséges), ki fizeti az illetéket, meddig terjed a garancia és mit tartalmaz, felmondás hogyan történhet, ki és hogyan fizeti a szállítást és a rakomány biztosítását, kötbérezés, határidők ellenőrzése, jogok és kötelezettségek a felek között, kapcsolattartók neve, címe, elérhetősége és a kapcsolattartás módja stb.
- a teljesítés kifizetésénél pedig bátran érvényesítsük a jogainkat és éljünk a kötbérezéssel, ha a helyzet úgy hozza.
Legyen szép napunk.