Money, money, money

Ma napközben elég sokat egyezkedtünk fejlesztési költségekről az egyik projektben, ezért úgy gondoltam, hogy aktuális merengésem témája az ABBA együttes után szabadon: pénz, pénz, pénz.

Kép: pixabay.com

Minden projekt egyik nagy (ha nem a legnagyobb) kérdése: ki fizesse a révészt. Mondok egy példát: a család autót szeretne vásárolni. A szereposztás általában a következő:  igénylő természetesen a feleség, a szponzor pedig a férj (és a bank). J

De félre a tréfával, az igénylő és az, aki majd a végén a számlát kifizeti, többnyire ugyanaz a személy, szervezet szokott lenni, az esetek többségében banki hitel bevonásával.  Bár, természetesen, arra is van példa, hogy a két szerepkör eltér és (banki) hitelt sem minden esetben vesznek igénybe egy-egy projekt megvalósításánál.

Miután eldőlt a szereposztás, következik az alkudozás, amolyan török bazár módjára az igénylő és a megvalósító terület/beszállító/értékesítő képviselői között. A Mennyi legyen az annyi? kérdés eldöntéséhez van néhány tippem:

• az első  és legfontosabb a minél alaposabb, részletesebb igényfelmérés, és lehetőleg ne csak a megvalósításig, hanem az üzembenntartás/fenntartás költségeire is gondoljunk, például gépkocsi vásárlásnál a fizetendő adóra, biztosításra, a kötelező szervizre, a műszaki vizsga díjára és persze a használattal járó költségekre; de ugyanez igaz egy raktárépület építése esetében is: világítás, fűtés, biztosítás, üzemeltetési költségek stb. fogja terhelni a pénztárcát évekig, és a megtérülésről még szót sem ejtettünk ... :)
• miután felmértük az igényt, készítsünk egy megvalósítási tervet: mit és hogyan fogunk elkészíteni és mi mindent szükséges beszerezni /elintézni /előkészíteni hozzá: engedélyek, tanúsítványok, regisztrációk stb., mert ezek is meg fogják emelni a költségeket. Ezek összegyűjtéséhez céges gyakorlatban a megvalósításban részt vevők segítségét szoktuk kérni: fejlesztők, üzemeltetők, udvari beszállító, szakértők, tervezők. Például előfordulhat, hogy egy külterületi raktárépület felépítéséhez ki kell hozni a közműveket a városból és ez is a mi költségünk lesz. Magánszemélyek esetében is célszerű utána nézni dolgoknak a neten, böngészni szakmai portálokon, igénybe venni pl. önkormányzatok ingyenes jogi tanácsadását, utána járni helyi hivatalokban a jogszabályoknak és az engedélyeknek stb.
• ajánlatkérésnél mindig küldjük el az ajánlatadó félnek a részletes igényleírást a megvalósíthatósági terv megfelelő részeivel kiegészítve. Fontos megemlíteni, hogy ahol ez értelmezhető, ott kérjünk az üzemeltetésre/későbbi támogatásra is árajánlatot, mert ezt gyakran kifelejtjük. A mindkét fél által elfogadott ajánlat pedig legyen a megkötésre kerülő szerződés egyik melléklete. Így később nem lesz gond abból, hogy ki, mit, mikor, hogyan értett, és mi számít a szerződés teljesítésének. 
• a kötendő szerződést nézessük át jogásszal, könyvelővel. Cégek esetében ez kötelező procedúra, de magánszemélyek gyakran elfelejtik, pedig ördögkoma a részletekben rejtőzik és szinte minden önkormányzatnál van lehetőség ingyenes jogi tanácsadásra. Amire célszerű figyelni:  ki szerzi be a szükséges engedélyeket és kinek a költségére, ki fogja elvégezni pl. a regisztrációt (ha szükséges), ki fizeti az illetéket, meddig terjed a garancia és mit tartalmaz, felmondás hogyan történhet, ki és hogyan fizeti a szállítást és a rakomány biztosítását, kötbérezés, határidők ellenőrzése, jogok és kötelezettségek a felek között,  kapcsolattartók neve, címe, elérhetősége és a kapcsolattartás módja stb.
• a teljesítés kifizetésénél  pedig bátran érvényesítsük a jogainkat és éljünk a kötbérezéssel, ha a helyzet úgy hozza.

Legyen szép napunk.