Életünk minden területét – akár hisszük, akár nem –
áthatják a projektek. Születésünktől halálunkig, a magánéletben és a
munkahelyen egyaránt, ha tetszik, ha nem, projektek vesznek körül bennünket,
legfeljebb nem így nevezzük őket. J
 |
| Kép: pixabay.com |
Mert mi is tulajdonképpen a projekt? Cég esetében az üzemszerű működéstől,
magánember estében pedig a mindennapi ügyes-bajos rutin dolgoktól az alábbi ismérvek különböztetik meg.
Az első, hogy általa egyedi termék, szolgáltatás vagy eredmény jön
létre, vagyis egyszeri és megismételhetetlen, nem szokványos, nem mindennapi,
nem gyakran előforduló, nem rutinszerű.
A második, hogy jól meghatározható időtartama, időbeli lefutása,
kezdete és vége van, a köztes történései pedig szakaszolhatóak és akkor ér
véget, amikor a célt elértük. Vagyis létrejött az egyedi termék, szolgáltatás
vagy eredmény. De abban az esetben is véget érhet, ha az igénylő úgy dönt, hogy
menet közben felfüggeszti, leállítja eredmény nélkül.
A harmadik, hogy rendelkezik a hétköznapitól, az üzemszerű működéstől
elkülönített plusz erőforrással: pénzzel és/vagy munkaerővel, emberi energia
befektetésével.
Nézzünk néhány példát.
Gépkocsi vásárlás:
- ha emberünk gondol egy merészet és vásárol a család számára egy új gépkocsit – ez projekt, mert ezt a gépkocsit a jelenlegi feltételekkel csak egyszer vásárolhatja meg, vagyis ez egyszeri történés lesz, amelynek egyedi az eredménye és jól meghatározható az időpontja is,
- ha ugyanez az ember egy nagyvállalatnál dolgozik, feladata a céges autópark cseréje és ennek keretében vásárol új gépkocsit – ez nem projekt, mert megteszi holnap is, meg holnapután is, vagyis nem egyszeri és egyedi, hanem ismétlődő cselekmény, hiszen ez a dolga, ezért kapja a fizetését egészen addig, amíg ebben a munkakörben dolgozik.
Kisbaba születése:
- a családban nagy az öröm, kisbaba született, és az édesapa is jelen volt a születésénél – ebben az esetben számára projektről beszélhetünk, mert egyedi élményben volt része, hiszen ez a kisbabája csak egyszer születhet meg, függetlenül attól, hogy még hány gyermeke lesz, ráadásul a terhesség és a születés időben jól definiálható időtartamú, ismert kezdete és vége van,
- de ugyanennek a kicsinek a születése az orvos szempontjából nem projekt, hiszen naponta 1-2 baba születik a segítségével, ez az ő szakmai tevékenysége, amelynek legfeljebb a kezdő dátumát ismerhetjük, de a befejezését még nem, tehát se nem egyedi se nem egyszeri cselekmény nem volt az ő számára.
Lakás festése:
- a család számára ez bizony projekt lesz: megtervezik, elkülönítik rá a pénzügyi keretet; van jól meghatározható kezdő és záró napja és ha szerencséjük van, néhány évig nem is kell megismételni, tehát a jelenlegi feltételekkel ez egyedi tevékenység lesz,
- a szobafestő számára azonban ez nem projekt, hanem a munkája, mert tegnap is és holnap is festeni fog, igaz, más-más házakat.
Persze most joggal mondhatja a Kedves Olvasó, hogy
ezek szerint ha valakinek az adott tevékenység a foglalkozása, akkor az nem
lesz projekt.
De igen, lehet. J Mondok erre még egy példát.
Adott egy házaspár. A feleség szakács és
otthon is minden nap vacsorát főz a család számára, de elhatározza, hogy a
férje ötvenedik születésnapjára különleges fogásokból ünnepi meglepetést készít.
Ebben
a példánkban a feleség számára:
- a mindennapi vacsora főzés a napi rutin része;
- ha szakácsként főz, az a hivatása, amelyért a fizetését kapja;
- azonban az alkalmi, különleges vacsora a férj ötvenedik születésnapjára már „projekt” lesz, mert egyszeri, egyedi és megismételhetetlen, ráadásul ismert a kezdő és a záró dátuma is, a köztes tevékenységek (a menü megtervezése, alapanyagok beszerzése, előkészítés stb.) pedig jól szakaszolhatóak.
A fentiek alapján jól látható, magánemberként
is bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy azon kapjuk magunkat: projektet
vezetünk. Ilyenkor jusson eszünkbe, okos ember más kárából is tanul, nem kell egy hibát kétszer elkövetni. J
